2014. április 13., vasárnap

15. rész

Egy újabb folyósón haladtunk tovább. Elgondolkoztam azon, hogy talán az egész hajó, egy hatalmas folyósó. Mindenfele vezetett egy, így könnyen ellehetett tévedni bennük. Ahogyan távolodtunk, egyre kellemesebbnek, könnyebben vehetőnek éreztem a levegőt. Fred csak nagy léptekben halatt előre, szinte dfutnom kellett, hogy utol érjem. Mikor végre megállt egy ajtó előtt, ahelyett hogy bement volna, a falnak dőlt, ami azonnal magába rántotta.  Nem lepődtem meg, tulajdonképpen nem gondoltam, hogy van még olyan dolog, amin megtudok lepődni. Így hát én is a falnak dőltem, ami engem is magába szívott.  A túloldalon nem számítva az esésre, hirtelen a fööldön találtam magam, amiről azonnal felpattantam.
Mióta kilőtték a lábad, egyre bénább vagy. – szólt hozzám egy mély hang, mi ismerős volt és mégis szokatlan
Ctra állt előttem, én pedig annyira örültem annak, hogy látom, hogy azonnal a nyakába ugrottam.
Mióta beszéled a nyelvünket? – léptem hátra zavarodottan.
Mióta Fredet ismerem, folyamatosan tanulom. Így tehát, már elég rég óta. Azonban mivel nem volt rá szükségem, nem igen használtam, emiatt kicsit elfelejtődött. De mióta megismertünk téged, újra elkezdtem feleleveníteni, és most először szólaltam meg. tudod Ajsa, a mi népünk egy nagyon tanulékony nép. – sorolta nekem Ctra az információkat, mikre csak bólintásokkkal válaszoltam. Örültem neki, hogy mától beszélni is tudunk, habár ez most újdonságnak számít, sokszor éreztem azt, hogy szavak nélkül is megtettük ezt.
Ajsa, azt hiszem ideje abbahagyni a fecsegést. Jó lenne, ha ezt te is látnád. – szólt rám mérgesen Fred, amire egyből mellé siettem.
Egy radarra mutatott, melyen sok száz apró pötty volt látható, mind egy anyahajót jelezve.
Mennyi hajóra számíthatunk? – kélrdeztem meglepődötten.
Úgy kétszát kétszázötven.  – válaszolt Fred gondolkodás nélkül.
Mit akarhatnak egy ekkora flottával? Egy egész galaxisra kiterjedő háborút?- kérdeztem kissé gúnyosan.
Az egész galaxisra talán nem. De jó lesz, ha minél hamarabb kiderítjük. A nagyapád már elhagyta a hajót. Akármikor ránktámadhatnak.
Egy hajó is sokat számíthat. Nem hiszem, hogy lelőnének minket. Sokkal valószínűbb, hogy megpróbálják majd visszaszerezni a fedélzet feletti uralmat.
Mit gondoltok, mi lenne a legcélszerűbb megoldás? – kérdezte Ctra.
Ennyi hajó ellen esélyünk sincs. Még csak azt se tudjuk, hogy ez hogyan működik. Sőt, azt se tartom kizártnak, hogy egyedül vagyunk a hajón. Hisz Joakim is itt volt. Talán más is lehet még itt rajtunk kívül. Először talán ezt kellene kideríteni. Biztos vagyok bene, hogy tárolnak aktákat a hajó létszámáról itt valahol.
Ez az egész hajó egy labirintus. Ha ki is derülne hogy nem vagyunk egyedül se biztos, hogy megtalálnának minket. – mondta Fred.
- Akkor találjuk ki, hogy mi lehet abban a fehér trutyiban. Talán szétlőhetnénk. – vetettem fel az ötletet, mire mind a ketten egyszerre néztek rám. Azt hiszem, nem tartják jó ötletnek.
megakartam újra szólalni, mikor villogni kezdtek a vészjelzők az összes műszerről. Mind a hárman a fegyvereinkért nyúltunk, mikor a fal, amin bejutottunk, hirtelen kirobbant, amiből mind kaptunk. Letöröltem a szememet, mert szinte semmit se láttam a szemembe repülő trutyitól, mikor egy ellenséget pillantottam meg, aki Ctra felé tartotta a fegyverét, majd lőtt.

Nincsenek megjegyzések: