4-5. rész

Ahogyan kinyílt az ajtó felettem, tudtam hogy valamit elvárnak tőle. Nekem kellene felmennem, vagy talán ők jönnek le? Az biztos, hogy ennek nem lesz jó vége. Gondolom ha ellenségként tekintenének rám, akkor már valószínűleg nem lennék itt. Eldöntöttem, hogy inkább én leszek az, aki megadja az első lépést az ismerkedés felé. Elindultam. Ahogyan repültem a bizonytalan felé, eszembe jutott hogy ez mind milyen gyorsan történt, és most először éreztem bűntudatot amiért ott hagytam a nagymamámat. Mostanra már a szüleim is tudják a megszökésem, és talán a keresésemre indultak. Vagy lázadásnak tekintették, és száműztek otthonomból.

 Körülbelül 9 éves lehettem, mikor száműztek valaki a bolygóról. Frednek hívták. Az emberek bolondnak és veszélyesnek tartották őt, így hát száműzésre kényszeríttették. Ez persze csak később derült ki. Előtte azt terjesztették hogy magától ment el, majd eltűntnek nyilvánították. Elgondolkoztató ez tény így kijelentve, főleg hogy a nagypapámról is pont ezt a hírt kaptuk.

Felértem. Amit láttam, az egy nagy ajtó, komoly technológiának látszik. Hirtelen nyílni kezdtek, közben a kapu ahol bejutottam bezárult. Különös lények jelentek meg, nem voltak emberszerűek. Ösztönösen kiszálltam a gépből, és lassan elindultam feléjük. Az emberi utazók számos érdekes lényekkel találkoztak már elmondásuk szerint, de mi, akik mindennapjainkat egyhangúan töltjük, mi még sohasem. A nagypapám viszont sokat mesélt az űrlényekről.

Nem voltak nagyobbak egy embernél, viszont szélesebbek voltak. Válluk furcsa, háromszög alakú, kifelé nyúlva. Arcuk lapos, és kicsi. A végtagjaik pedig hosszúak. Ami igazán érdekessé teszi az összképet, az a tartásuk. A különböző élőlényekről való tudásomban nem szerepeltek ilyesféle összeállításban. Rengeteg kérdést akartam feltenni nekik, de nem hittem benne hogy megértenénk egymást. Többek között tudni akartam hogy hova is kerültem a Tejútrendszerben, és némi élelmet is szerettem volna kérni. Nem kellett sokat gondolkoznom mit is tegyek. Hirtelen mellém álltak ketten, és úgy tűnt valahova vezetni akarnak. Körülbelül 15percet gyalogoltunk, mire kijutottunk egy terembe, amiről első ránézésre megállapítottam hogy egy cella. Legalább az étellel már nem volt gondom, hiszen elém toltak valami trutyit.

5. rész

Nem voltam sokáig rabságban, hamar megjelentek ketten, és tovább vezettek. Úgy tűnt lefelé haladunk folyamatosan. Megérkeztünk,. Egy kis terembe vittek, ahol egy személy állt háttal nekünk. Tudtam hogy ő a hajó kapitánya, és csak reménykedtem benne hogy tudunk társalogni. Ekkor hirtelen  hallottam hogy megjelenik valaki mögöttem. Kétségbeesetten néztem előre felé, miközben elsétált mellettem, majd megállt, és rám nézett.
- Ez hihetetlen. De hiszen maga egy ember! – kiabáltam fel örömömben.

Ő nem tűnt ennyire lelkesnek, csak nézett rám komoly tekintettel. Valamiért az arcvonásai emlékeztettek valakiére.

- Üdvözöllek. A nevem Fgk231. Értesítettek róla, hogy egy másik ember is tartózkodik a hajón, és megkértek, tolmácsoljak nekik. – szólalt meg a férfi.

- A nevem Ajsa. Célom hogy megkeressem a Földet. Azonban egy kis kitérő miatt úgy  érzem eltévedtem. Egy térképre, és némi élelemre lenne szükségem.

A férfi egyből lefordította nekem, majd mind hangos nevetésbe kezdtek.  Fogalmam sem volt hogy min nevethetnek.

- Hogy kerültél ilyen messze a célodtól? Fogalmad sincs hogy hol vagy ?
- Nem nincs. – válaszoltam neki kissé szarkasztikusan.

- Ez itt az Androméda galaxis, távol a Tejútrenszertől. Csak nem a féregjáraton keresztül jutott el idáig ? Ha igen akkor maga most nagy bajban van.

- Már miért lennék bajban?
- Maga elég érdekes felfedező. Tudnia kéne, hogy mikor záródik be, és hol nyílik meg újból. A nagyapja nagyon értett az ilyesféle dolgok kiszámolásához.
Hirtelen megálltam. Ez az ember ismeri a nagyapámat? Talán ő is a mi bolygónkról való? Akkor ő itt Fred lenne ?
- Jöjjön velem, keresünk magának egy térképet.

Elindultunk vissza felfelé, amíg nem értünk egy újabb nagy terembe. Látszólag üres volt, mégis iratok halmozódtak benne. Egyet oda adott nekem és azt mondta, ha oda megyek, megtalálom azt, ahol visszajuthatok a galaxisomba.